VV Eszter az utolsók között, mintegy pótlólagosan költözött be a villába, miután a nézők kiszavazták Melindát és Bécit. Ez már régi sztori igaz, de azóta a figyelem igencsak a lány fele irányult kint és bent is, mert a bentiek folyamatos szopatása miatt a lánynak már 2x is párbajozni kellett. Szerencsére mindkettőből jól jött ki és visszakerült a villába,  Crisfofelt és a beképzelt Shadit hagyta kint.Eszter a magánéletében ügyvédként dolgozott, bár beköltözésének idejére felfüggesztette prakszisát.

A lány legjobb barátnője – szintén Eszter – mesélt a VVlány múltjáról, egy fájdalmas szakításról. Szerinte Eszti egy szerény, visszahúzódó lány, aki mindig farmert és lapos sarkú cipőt hordott. (megjegyzés: ha ilyen is volt, mára sikerült levetkőznie a gátlásait).

A lángoló szerelmet követő szakítás azonban nagy változásokat okozott a lány életében. Első lépésként megváltoztatta a külsejét: átváltott miniszoknyára és magas sarkú cipőre. Hagyta érvényesülni nőiességét, mindenhol felhívta magára a férfiak figyelmét. Bár nagyon jó barátságban voltak még előtte is titkolta, hogy jelentkezett a műsorba. Akkor avatta be amikor már túl volt két válogatáson is.

A jelentkezés előtt részt vett Ördög Nóri önismereti programjában. Nóri emlékezett az elsők között jelentkező lányra. A vállalkozás amolyan önbizalomtréning, Angyalműhely-program. A program egy napos, ahol szakértők segítségével felismertetik a résztvevőkkel saját nőiességüket, visszaadják az elveszett önbizalmat.

Nóri véleménye szerint Eszteren látszott, hogy csak a kezdő lökést kell megadni részére és máris egy bombázó önbizalmával tudja majd élni az életét.

Megvolt benne a vagányság és nem utolsó sorban bátorság, ami a változáshoz kellett.

Azóta pedig nap mint nap bizonyítja a villában, hogy a régen szerény, visszahúzódó lányból egy dögös, bevállalós nő lett.

Amikor már azt hisszük, hogy mindent tudunk a ValóVilág játékosairól, újabb és újabb dolgok kerülnek elő a múltjukból. Most például egy fotó akadt a kezünkbe Kingáról, amelyen szinte rá sem lehet ismerni.

1. Angelina Jolie gyermekei szuletesi helyenek foldrajzi koordinatait hordja a vallan…

2. Lady Gaga egyik tetovalasa.

3. Rihanna otletes Shhht!..-et kesobb Lindsay Lohan is lemasolta, a hatan pedig a tobb folytatasban elkeszult csillag fuzer…

4. Robbie Williams derekan egy Beatles dal reszlettel hodol a peldakepnek.

5. Amy Winehouse tetovalasainak se szeri, se szama.

6. Beyonce szamara Brooklyn volt a meghatarozo.

7. Bruce Willis macso tetkoja.

8. Hayden Panettiere, a Hosok sztarja a latin “emlekezz elni” feliratot viseli az oldalan.

Mindenkinek szeretnek elore is jo etvagyat kivanni a vasarnapi ebedhez!!!

Ezeket meg tavaj talaltam de sajnos nem volt lehetosegem oket nektek megmutatni remelem azert nem annyira rosszak es van amejik a kedvencetekke fog valni.

]]> http://semleges.wordpress.com/2012/01/08/karacsonyi-vicces-kepek/feed/ 0 Semleges funny-christmas_semleges02 Funny-Santa-semleges semleges01 semleges03 semleges05 http://semleges.wordpress.com/2012/01/08/bocsi-mindenkitol/ http://semleges.wordpress.com/2012/01/08/bocsi-mindenkitol/#comments Sun, 08 Jan 2012 09:43:18 +0000 Semleges http://semleges.wordpress.com/?p=3488 ]]> Elnezest szeretnek kerni mindenkitol akinek ijen nagy csalodast okoztam az elmult honapban vagyis decemberben, sajnos kozbe jottek nemi technikai hibak amik miatt nem tudtam nektek oromot okozni a “vicces kepeimmel”, megegyszer szeretnek tolletek elnezest kerni es tenyleg naon sajnalom.

December 1. A romanok nemzeti unnepe. Magyarok szerint gyasz nap, szekelyek szerint gyasz es szabadnap. Sokunknak ennyi jut eszébe évről-évre erről a napról. De, ha alaposabban szemügyre vesszük történelmünk eseményeit, akkor kicsit többet kellene elidőzzünk ennél a napnál, mintsem ebben a pár szóban kimerítsük.

Ezen a bizonyos napon, 1918-as évet datálva, Gyulafehérváron tartották a románok a nagygyűlésüket, melyen a gyűlés 1228 delegátusa elfogadta Erdély egyesülését a Román Királysággal. A gyűlés egy 200 tagú Nagy Nemzeti Tanácsot választott, melyben 30 szociáldemokrata is helyet kapott az automatikusan tanácstaggá váló püspökök és a kiemelkedő értelmiségiek, kiválasztott gazdag polgárok mellett. A nagy tömeggyűlés a nemzetőrség és román katonák által gondosan biztosított vármezőn zajlott le, ahol a különvonatokon, szekereken és gyalog érkező parasztsággal és kisebb számú munkássággal ismertették a határozatot. Az egybegyűltek – a román hagyomány szerint százezer ember – áhítattal, egyhangú lelkesedéssel fogadták a rezolúció kihirdetését.

Érdekes meglátása van egy francia történésznek, Catherine Durandinnak, aki A román nép története című monumentális munkájában (Budapest, Mecenas Könyvek, 1988) éppen az 1918. december 1-jei gyulafehérvári események mai interpretálása kapcsán világít rá, hogy: ,,A román történetírás pedig arra törekszik, hogy kizárja a román állam szerepét és minimalizálja a nagyhatalmak súlyát, s ehelyett a népet emlegesse: októberben és novemberben valóságos autonomista mozgalom bontakozott ki, a falvakból induló helyi kezdeményezések a régi renddel való szakítás jegyében fejlődtek ki.”

1918. december 1-je román nemzeti ünneppé nyilvánítása ennek a folyamatnak a betetőzése, az esemény exponálásában a legmagasabb csúcs. Ebben a megközelítésben a korabeli román politikai élet bizonytalanságai, a válságok, a megosztottságok kihullnak az emlékezetből, és a gyulafehérvári történelmi aktus a tömegek, a román nép egészének a műveként jelentkezik. A történészek ,,megfeledkeznek” arról például, hogy akkor szóba került Erdély autonómiája is az ókirálysággal való egyesülés keretei között.

A magyar történetírás, amennyiben nem Erdély története a tárgy, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári eseményeket a Trianonhoz vezető út egy mozzanataként értékeli, az időszak egészéből a Kárpát-medencében zajló harci cselekményekre és a szövetségesek, majd a nemzetközi élet diplomáciai manővereire összpontosít. Gyulafehérvár egy esemény a sok közül, a történeti folyamat elemzésében a szövetségesek függetlenségi és elszakadási mozgalmakat támogató politikájának jut döntő szerep.

A gyulafehérvári gyűléssel kapcsolatos döntés november 21-én születik meg, a küldöttek sorra járják a megyéket, hogy mozgósítsák a szavazókat, december 1-jén százezernél több tüntető jelenik meg az 1228 küldött támogatására, ahol kikiáltják az egyesülést. A kormányzó tanács elnöke Maniu lesz, Bukarest december 24-én iktatja törvénybe a gyulafehérvári aktust.

Az viszont kétségtelen, hogy a románság december 1-jei szervezettsége és harcossága minden egyebet kizáróan befolyásolta az Erdély sorsával kapcsolatos későbbi nemzetközi döntéseket.

A gyulafehérvári nemzetgyűlést követően az Erdélyben élő nemzetiségek különféle csoportosulásai, ezt megelőzően egyes erdélyi származású bukaresti nemzeti-etnikai csoportok — szászok, svábok, zsidók — nyilatkozatokkal, határozatokkal csatlakoztak, vagy tették nyilvánossá hűségüket az egyesült románsághoz. Ezeknek közös jellemzője a nemzetiségek-népcsoportok kollektív jogainak garantálására hivatkozás.